Újvidéken Kamarás Mihály atya megkereszteli a későbbi topolyai biológiatanárt, Mihájlovits Pétert. A jeles alkalomra egy imádságos képeskönyvet ajándékoz a gyermeknek:

Imádságos képeskönyvem
Iskolás koron aluli és I-II. osztályos kisgyermekek számára
Írta: Blaskó Mária
Rajzolta: Györgyfi György
A Szent István-társulat kiadása

Nihil obstat: 2546/1935

A Magyar Királyi Hadilevéltár Parancsnokság igazolványt állít ki az újvidéki Siposs Jánosnak arról, hogy fél évszázaddal, vagyis huszonöt évvel korábban, 1917. május elsejei hatállyal az egykor volt császári és királyi (k. und k.) 29. tábori vadászzászlóaljban tartalékos főhadnaggyá nevezik ki.

Hosszú szenvedés után, ötvenegy éves korában elhunyt Kosztolányi Dezső író, költő.

Budapesten, a Kerepesi úti temetőben végső búcsút vesznek Kosztolányi Dezső költőtől.

Zámolyban megszületett Csoóri Sándor költő, prózaíró, a Nemzet Művésze.

Az elvándorlásról ír a Délbácska című lap:
„A magyarok mennek egymást kézen fogva, végeláthatatlan sorban, komor hallgatagsággal és mégis bizakodva. Beocsinból ötven család, aztán száz család, Moravicáról tíz család, aztán újabb negyven család. Bomlik mindenütt. Nincs föld, nincs munka, nincs kenyér. Nem lehet őket itt tartani. (...) Ők mennek, rendületlen hittel, mert a reménység több, mint a nyomor, mely szállást vert békés otthonainkban. Hiába a kérlelő panaszkodó sírás: európai ember számára tűrhetetlen a brazíliai éghajlat, a munka elviselhetetlen és az életveszély minden pillanatban ezer új formában jelentkezik az »ingyenföldön«, amely a legjobb esetben őserdő, mocsár, vagy a poklok tüzében égő kávéplantázs. Mindig ugyanaz a válasz: Az éhség is tűrhetetlen.” (Honkereső magyarok, Délbácska, 1925. október 30.)

Drag. Ristić gyalogsági parancsnok, a szerb katonai hatóság nevében parancsot ad ki az elfoglalt Becskereken:

Az újvidéki Siposs Jánost 1283. rangszámmal a mai napon a császári és királyi (k. und k.) 29. tábori vadászzászlóaljban tartalékos főhadnaggyá nevezik ki.

 A címlap úgy hirdeti, hogy ez a lap Kék róka-száma, ugyanis terjedelmes, többoldalas összeállításban foglalkozik a Vígszínház Herczeg Ferenc-bemutatójával.

Szerkeszti: Incze Sándor.

Stockholmban megszületett Raoul Wallenberg későbbi svéd diplomata, aki a második világháború idején magyar zsidók ezreit mentette meg Budapesten.